CSEND VAN ÉS ÚJRA LEHAJOLTÁL HOZZÁM

Csend van, és újra lehajoltál hozzám! Megnyugodtam, mert megsimogattál, pedig tudod, érdemtelen vagyok! Mondd, honnan van Benned annyi jóság és akkora erő a vigasztaláshoz?

Neked, Uram, nem szokott semmi fájni? Ki vagy Te, őrködő Krisztusom, hogy így belém látsz, honnan gyógyító fényed, amely olykor átvilágít?

Így beszélgetek most, Veled. Te persze hallgatsz, de érzem, minden panaszomra figyelsz, és gyógyítgatod vakuló szemem, hogy láthassalak, csodálhassalak, s hogy mindig Veled legyek! Amen.

Forrás ~ Internet